-
1 Κριτία
Κριτίᾱ, Κριτίηςmasc nom /voc /acc dualΚριτίᾱ, Κριτίηςmasc voc sg (attic)Κριτίᾱ, Κριτίηςmasc gen sg (doric aeolic)——————Κριτίᾱͅ, Κριτίηςmasc dat sg (attic doric aeolic) -
2 Κριτίᾳ
Βλ. λ. Κριτία -
3 Κριτίας
Κριτίᾱς, Κριτίηςmasc acc plΚριτίᾱς, Κριτίηςmasc nom sg (attic epic doric aeolic) -
4 Κριτίαι
Κριτίᾱͅ, Κριτίηςmasc dat sg (attic doric aeolic) -
5 Κριτίαν
Κριτίᾱν, Κριτίηςmasc acc sg (attic epic doric aeolic) -
6 μιμνήσκω
μιμνήσκω (ΜΝΑ), fut. μνήσω, aor. ἔμνησα, erinnern, mahnen; μνήσει δέ σε καὶ ϑεὸς αὐτός, Od. 12, 38; τινά τινος, Einen woran, μηδέ με τούτων μίμνησκε, 14, 169, ἐπεί μ' ἔμνησας ὀϊζύος, 3, 103, wie τῶν νῦν μιν μνήσασα Il. 1, 407; Theogn. 1119; ἔμνασε, Pind. P. 11, 13; ἔμνησας ὅ μου φρένας ἥλκωσεν, Eur. Alc. 889. – Häufig im med. u. pass. (vgl. auch μνάομαι), sich erinnern, gedenken, τινός, τοῦ γὰρ μιμνήσκεται ἤματα πάντα, Od. 15, 54, οὐδέ τι Τρῶες χάρμης μιμνήσκοντο, sie dachten nicht an den Kampf, kämpften nicht, Il. 13, 722; so κοίτοιο καὶ ὕπνου, Ruhe und Schlaf genießen, Od. 20, 138, νόστου, 3, 142, öfter; in Prosa, καὶ ἑτέρων μιμνησκόμενος, Plat. Ax. 368 a; dazu gehört der aor. ἐμνησάμην u. fut. μνήσομαι, ὁππότ' ἐκείνων μνήσομαι, Il. 9, 647, βρώμης, Od. 10, 277, χάρμης, Il. 4, 222 u. ä.; Αἴας μνησάσκετο ϑούριδος ἀλκῆς, 11, 566, der Stärke gedenken, sich ihrer bedienen, sich wehren; ὅτε μνησαίατο κοίτου, Od. 7, 138; auch μνήσατο γὰρ κατὰ ϑυμὸν ἀμύμονος Αἰγίσϑοιο, 1, 29. Hom. vrbdt auch περὶ πομπῆς μνησόμεϑα, Od. 7, 191. – Perf. μέμνημαι, ich habe mich erinnert, ich bin eingedenk, als praes. gebraucht, mit dem opt. μεμνῄμην, Il. 24, 745, u. μεμνῴμεϑα, Soph. O. R. 49, μεμνῷο, Xen. An. 1, 7, 5; bei Ar. Plut. 991 schwankt die Lesart zwischen μεμνῇτο u. μεμνῷτο; auch μεμνέῳτο, Il. 23, 361; μεμνώμεϑα, conj., Od. 14, 168, wie Plat. Phil. 31 a u. A.; μεμνεώμεϑα, Her. 7, 47 (μέμνῃ, = μέμνησαι, Il. 15, 18. 20, 188 Od. 24, 115; auch μέμνηαι, Il. 21, 442; μέμνεο, = μέμνησο, imper., Her. 5, 105; ἐμεμνέατο, = ἐμέμνηντο, plusqpf., Her. 2, 104); dazu gehört als eigenes fut. μεμνήσομαι, ich werde eingedenk sein, Il. 22, 390 Od. 21, 79; Xen. Cyn. 8, 6, 6 u. sonst; von Hom. an überall, gew. c. gen., ἀλλ' ἔτι σῶν μέμνημαι ἐφετμέων, Il. 5, 818, öfter; Διρκαίων ὑδάτων ἀὲ μέμναται, Pind. P. 9, 88; Διὸς μεμναμένος, N. 7, 80; μέμνησϑ' Ἀϑηνῶν, Aesch. Ag. 804; a. Tragg.; Ar. u. in Prosa, μέμνεο τῶν Ἀϑηναίων, Her. 5, 105; σὺ οὖν τῶν εἰρημένων μέμνησο, Plat. Phaedr. 234 b; Folgde. – Auch c. accus., Τυδέα οὐ μέμνημαι, ἐπεί μ' ἔτι τυτϑὸν ἐόντα κάλλιπε, Il. 6, 222; μέμνημαι τόδε ἔργον, 9, 527, vgl. Od. 24, 122; μέμνησϑ' ἃ ἐγὼ προλέγω, Aesch. Prom. 1073, vgl. Ch. 485 Suppl. 202; Soph. O. R. 1057; in Prosa häufig; Her. 7, 18; εἴπερ μεμνήμεϑα τὰ κατ' ἀρχὰς λεχϑέντα, Plat. Soph. 265 b; τοὺς λόγους, Legg. I, 633 d, öfter, wie Folgde; absolut, ἀφ' οὗ Ἕλληνες μέμνηνται, seit Menschengedenken, Thuc. 2, 8. – Andere Verbindungen sind ἀμφί τινι, Od. 4, 151, H. h. 6, 1, περί τινος, Od. 7, 192, s. unten; – c. inf., Il. 17, 364; μέμνησο δ' εἴκειν, Aesch. Suppl. 199; μέμνησϑέ μοι μὴ ϑορυβεῖν, Plat. Apol. 27 b; μεμνήσϑω ἀνὴρ ἀγαϑὸς εἶναι, er denke daran, sich als braven Mann zu zeigen, Xen. An. 3, 2, 39; – auch mit ὅτι, Plat. Prot. 323 e u. sonst; – häufig c. partic.; Eur. Hec. 244; μέμνημαι δ' ἔγωγε καὶ παῖς ὢν Κριτίᾳ τῷδε ξυνόντα σε, Plat. Charmid. 156 a; μέμνημαι ἀκούσας σου, ich erinnere mich gehört zu haben, Xen. Cyr. 1, 6, 3; ἐμέμνητο εἰπών, 3, 1, 31; Folgde; ἄνϑρωπος ὢν μέμνησ' ἀεί, Men., denke immer daran, daß du ein Mensch bist. – Wörtlich gedenken, erwähnen, Erwähnung thun; im aor. med., τῶν νῦν μοι μνῆσαι καί μοι νημερτὲς ἐνίσπες, Od. 4, 331. 765 Il. 2, 492, wie Soph. O. R. 564; häufiger im aor. pass., ἠέ μιν αὐτὸν πατρὸς ἐάσειε μνησϑῆναι, Od. 4, 118; οὐδ' ἂν ἐμνήσϑην ποτέ, Soph. El. 365; Phil. 310; Eur. El. 745; auch μνησϑήσομαι, Med. 933; τούτου μηκέτι μνησϑῇς, Her. 7, 159; Phot. oft u. Folgde; auch c. accus., Her. 2, 20; ἐὰν μνησϑῶ τὰ ἔπη, Plat. Ion 537 a; häufig περί τινος μνησϑῆναι, Her. 2, 36, ἐπειδὰν δέ τις περὶ Ὁμήρου μνησϑῇ, Plat. Ion 532 c, οἴομαί σέ που μνησϑήσεσϑαι παιδοποιΐας πέρι, Rep. V, 449 d; vgl. Lys. 3, 45; Dem. 33, 6; μεμνῆσϑαι περί τινος ὀνομαστί, 24, 132. – Vgl. übrigens μνάομαι.
-
7 προστήκομαι
A stick fast to, cling to, προστᾰκέντος ἰοῦ, of the poisoned robe clinging to Heracles, S.Tr. 833 (lyr.); ὕδρας προστετᾱκὼς φάσματι ib. 836 (lyr.): metaph., to be given up to, engrossed by,πορισμῷ Plu.2.524d
; τοῖς ἀνιαροῖς ib.600c;τέχνῃ Ael.VH3.31
;τῷ Κριτίᾳ Philostr.VS2.1.14
;δόξῃ Jul.Or.7.226a
;ταῖς αἱρέσεσι Gal.8.657
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προστήκομαι
См. также в других словарях:
Κριτία — Κριτίᾱ , Κριτίης masc nom/voc/acc dual Κριτίᾱ , Κριτίης masc voc sg (attic) Κριτίᾱ , Κριτίης masc gen sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Κριτίᾳ — Κριτίᾱͅ , Κριτίης masc dat sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Κριτίας — Κριτίᾱς , Κριτίης masc acc pl Κριτίᾱς , Κριτίης masc nom sg (attic epic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Κριτίαι — Κριτίᾱͅ , Κριτίης masc dat sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Κριτίαν — Κριτίᾱν , Κριτίης masc acc sg (attic epic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Cottabe — Joueur de cottabe, v. 500 av. J. C., Metropolitan Museum of Art Le cottabe (en grec ancien κότταϐος / kóttabos étymologie obscure … Wikipédia en Français
Théramène — est un homme politique athénien, originaire de Céos, mort en 404 av.J. C., élève en éloquence de Prodicos. Biographie Fils d Hagnon, l un des chefs du parti conservateur hostile à Périclès. Il participe au coup d État anti démocratique de 411 av … Wikipédia en Français
θρασύβουλος — Όνομα ιστορικών προσώπων της αρχαιότητας. 1. Τύραννος της Μιλήτου (6ος αι. π.Χ.). Με τέχνασμά του παραπλάνησε τον βασιλιά της Λυδίας, Αλυάττη, ο οποίος πολιορκούσε την πόλη, και τον ανάγκασε όχι μόνο να συμμαχήσει με τους Μιλήσιους αλλά και να… … Dictionary of Greek
κριτιάζω — (Α) μιμούμαι το γλωσσικό ύφος τού Κριτία («κριτιάζουσα ἠχώ», Φιλόστρ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < κύριο όν. Κριτίας, με σχηματισμό κατά τα ρ. σε άζω (πρβλ. δικ άζω)] … Dictionary of Greek
τιμαίος — Όνομα ιστορικών προσώπων. 1. Ιστορικός από το Ταυρομένιο (Ταορμίνα) της Σικελίας (346 250 π.Χ.). Ο τύραννος των Συρακουσών, Αγαθοκλής, τον εξόρισε, και αυτός πήγε στην Αθήνα, όπου σπούδασε ρητορική και πέρασε εκεί 50 χρόνια της ζωής του. Δεν… … Dictionary of Greek
Αζάης — Μυθολογικό πρόσωπο. Γιος του Ποσειδώνα και της Κλειτώς, βασιλιάς της μυθολογικής Ατλαντίδας. Τον αναφέρει ο Πλάτων στον Κριτία του … Dictionary of Greek